Múltidézés #1: A júliusi utolsó napok Tallinnban és a hazaút...

Előbb vagy utóbb csak utol fogom érni magam ahogy szoktam, pár gondolat erejéig megpróbálok visszaemlékezni a júliusi hónap végére, amikor még egyedül voltam... Akkor már Laagriban voltam rezidens, és az utolsó hétvégén sikeredett elmenni Csabáékkal egyet kirándulni. Hívhatnám nagyképűen gombászásnak is, de inkább nem, mert a nagy szárazság miatt gombát egy darabot sem találtunk, szamócát és áfonyát viszont annál inkább... Pedig aztán fel voltam készülve, mint a lenti képen látszik:

Ez a kutyus itt Larry, aki sajnos rövidtávú memóribajokkal küzd: párszor már találkoztunk, de minden alkalommal ugyanúgy megugat, pedig aztán nem vagyok ijesztő...

A sikertelen gombavadászat után ellátogattunk a Paanküla veehoidla nevű víztározó mellett lévő Paunküla Kalabaas nevű horgásztanyára, ahol nomád körülmények közt aludni is lehet, no meg persze horgászni csónakkal, vagy anélkül... Szép hely nagyon, július vége felé 28 fokos volt a vize, amikor tetőzött a hőhullám...

 Este főztem először a házban, vettem egy kis marhahúst, krumplit és hagymát, ez lett belőle...

Ennél a képnél nem voltam túl szerencsés, már nem sikerült elkapnom a mókust, aki belegabalyodott a kosárhálóba:)

Másnap gondoltam kipróbálom a közelben lévő "pizzériát", amit azért csak nagy jóindulattal lehet annak hívni. Igazából elvitelre járnak oda az emberek, a helyiségben van egy pult, az elektromos sütő, az árlap, meg tán két bárszék egy pulttal, valamint 40 és 50 fok közötti hőmérséklet. A lenti képen a kerthelyiség látható az út mellett, evőeszköz, pohár, szalvéta nuku, amolyan igazi jó vendéglátás van itt... Kétszer jártam ott, először és utoljára...

Utolsó előtti nap Ferivel megittunk még pár sört a lenti képeken látható helyen, amit Uba Ja Humal-nak hívnak, érdemes ide betérni, de majd írok róla részletesebben a sörös blogban:

Ez pedig már a Pull nevű grill étterem, ahol vacsoráztam. Annyira jó volt a kacsa, muszáj róla néhány képet közzétenni...

Fűszervaj meleg kenyérrel...

A felkelés nem volt túl egyszerű másnap, reggel ötre kint kellett lennem a reptéren, de legalább csomagom nem volt, csak besétáltam... A gép hatkor indult, Rigában kb 30 perc volt az átszállásra, és az időzónák közti különbség miatt már 9-kor Pesten voltam...

A visszaút majd egy másik poszt lesz...