Újra kicsit egyedül...

Mivel múlt héten sikerült az ID kártyákat is átvenni, és megküzdöttünk az észt egészségbiztosítóval is (egyelőre eredménytelenül, meg kell várnunk, hogy a magyar egészségbíztosító kiküldje a leveleket ide, amivel mehetünk majd az észt biztosítóhoz...), nem volt semmi olyan adminisztratív teendő hátra, ami miatt Nettiéknek itt kellett volna maradniuk feltétlenül Tallinnban. Nóri nagyon szeretett volna részt venni az agusztus utolsó hetében lévő néptáncos táboron (tavaly is volt), de a nyár elején egyáltalán nem mertem neki ilyet ígérni, mert fogalmam se volt, mennyi idő alatt mit sikerül majd elintézni...

Így aztán a szerda déltuán és este lázas repjegykereséssel telt, és végül az Air Baltic-nál sikerült olyan jegyet találni, ami még rentábilisnak tűnt, csak marha korán kellett hozzá kelni szombaton, konkrétan fél négykor...

Azóta otthon is vannak, remélem Nóri élvezi a tábort:)

Csütörtökön és pénteken így pakolás volt és rendezkedés (én dolgoztam), pár pillanatkép abból a pár napból, péntek este még körbenéztünk a Laagri központjában lévő parkban is egy kicsit...

Rákos tükrös tojás...:)

Ennek a nyulas szobornak kicsit fura a konstrukciója. Feltételezem a nagyobbik nyúl ki szeretné húzni a répát, a kisebbik meg segít neki. Mindig is sejtettem, hogy a nyulak ostoba állatok: páros lábbal áll a nagyobbik a répán, és csodálkozik, hogy nem jön ki... A másik meg tolja ész nélkül...

Szombat reggelre hívtam taxit, és én is kimentem a reptérre, hátha valami gond lenne a biztonsági ellenőrzésnél, de nem volt semmi szerencsére... Csak hát a telefonom otthon maradt, gondoltam majd a taxis applikációkkal hazajutok, ha túl sokat kell várni az első villamosra... Nettiék 4:45-kor eltűntek a szemem elől, az első vili meg 5:30-kor indult a város felé. Gondolom nem kell ragozni, mennyire voltam álmos, szépen kimentem a taxistandra... Sehol egy taxi, és ez így is maradt tíz percig. Akkor visszamentem belülre, megkérdeztem egy jólértesültnek tűnő álmos információs nőszemélyt, hogy mi van a taxikkal, kakoj bagoly, miért nem jönnek...

Azt mondta ez a kedves néni, hogy arra ugyan várhatok kb hatig, hogy az érkezési oldalra valaki beáll, mert az első gépek akkor jönnek. Ha valakit kihoznak, a taxik azonnal visszahajtanak a városba, meg sem nézik, áll-e valami denevér a másk oldalon... Azt javasolta, hogy várjam meg, míg ötkor kinyit az újságos, ott főznek kávét, aztán vagy húzzak be a városba a villamossal, vagy várjam meg a hatos taxikat...

Egyik se tűnt túl vonzónak. Hát akkor sétáljak be a buszpályaudvarig, ott szoktak ácsorogni taxik. Hát végül ezt csináltam, mert ha leülök, elalszom, az tuti... Mire a buszpályaudvar környékére értem, már járt a villamos, így szépen felszálltam rá, aztán elmentem a Tondi vonatmegállóig, nem volt kedvem taxit vadászni mégse. A vonatról tudtam, hogy jön, így aztán hét óra előtt már otthon is voltam, addigra Nettiék meg már Rigában...

Aznap ígérte Nati (Feri barátnője), hogy hoz nekem chili növényeket ajándékba, addig mindenképpen ébren kellett maradnom, 11 felé meg is érkeztek:

Utána meg már nem voltam álmos, elmentem boltba, aztán kertészkedtem egy kicsit, elültettem két ribizli bokrot és egy áfonyát, lenyírtam a füvet a ház előtt, rendet vágtam a garázsban, és egy óra küzdéssel megrendeltem az egész család számára a biztonsági szoftvereket is a következő két évre...

Középen van az áfonya (kék)...

És ha már ez mind megvolt, gondoltam megérdemlek némi meleg ételt, de csak magamra számíthattam a főzésben:) Ez lett belőle, lecsós szelet:

Délután, estefelé megnéztem a Mirrors (Tükrök) című filmet Netti javaslatára, hát tán nem este kellett volna nézni, ultrabrutál volt... Végül egész későn feküdtem le, másnap meg vagy tízig aludtam...

Elég pocsék idő volt, így messzire nyúló kirándulást nem terveztem... Folytattam az előző napi mosó projektet, az ülőgarnitúra összes párnáját próbáltam kimosni, ami befért a mosógépbe, utána meg szárogattam őket. Körbejártam a kertet, kihúzkodtam minden nagyobb gazt tövestől (bár azt hiszem ezt délután csináltam...), de a legjobb a napban a gombászás volt a közeli Harku erdőben...

Hatalmas nagy, kb tíz perc sétára a háztól,  de csak másfél órát sétáltam, amikor már elég gomba volt ebédre, hazamentem. Ebben mondjuk nagy lökést adott, hogy egy váratlan helyzetben bokáig süllyedtem a mocsárban, nagyon figyelni kell...

Vajgomba, csak marinálva vagy savanítva élvezhető...

Így néztem ki...

Ezekért küzdöttem meg...

A végeredmény...

Ez meg már majdnem kész...

Megfőztem hozzá fél kiló tésztát, a maradékot tegnap ettem meg. A lecsós szeletből is maradt, az mára jó lesz:) Egész hatékony így a dolog, legalább ma még van meleg vacsora:) Hétközben sok a meló most, tegnap is csak hatkor szabadultam, ma sem volt másképp... Azt tán el is felejtettem írni, hogy múlt héten volt egy félórás beszélgetésem az új igazgatóval (szeptember 1-től új lesz...), úgy tűnik szerencsések leszünk, a váltással szerintem jól fogunk járni...

Délután kicsit elpilledtem (remélem nem a gomba volt az oka, de biztos nem, mert azóta a maradékon is túl vagyok...), és gyakorlásképpen megnéztem egy filmet, amit annak idején még egy észt kollégától kaptam, Ole-tól. Csak angol hang volt a DVD-n és észt felirat, így az utóbbit kihagytam. Hát ez is egy tanulságos film volt (Season of the witch, Boszorkányvadászat), mindenképp hasnos lehet arra az esetre, ha majd boszorkányokkal hoz össze a jósors...

Holnap és holnapután egy rakás protokolláris program van, így nem úszom meg a vasalást, de legalább péntekre sikerült Csongi bácsival összehozni egy sörözös beszélgetést Skype-on keresztül, ami az időzónákat tekintve nem is olyan könnyű ám..

Szombaton istentisztelet lesz, és aznap délután már Nettiék is itt lesznek...