2021. március 4., csütörtök

Lassan tán tavaszodik...

Olyan durva hóhelyzet, mint amit a legutóbbi (több mint egy hónapos sajnos...) poszt kapcsán tettem ide képekben, nem fordult újra elő, de azért a hidegből még kijutott jócskán... Lent a képek közt majd lesznek elmentett hőmérsékletek, előfodult -20 alatti is... A környékbeli kacsák ebben az időszakban mindig a Pääsküla pataknál tanyáztak, keresték azt a vízfelületet, ami még nem fagyott be, de aztán hamarosan mindenhol megfagyott a víz...



Február első hétvégéjén Réka meghívta Nórit a születénapjára, korcsolyázni mentek igazából. A csarnokot természetesen nem fűtötték, jól átfagytunk azalatt a két óra alatt...






Akkortájt olyan hideg volt, hogy a közeli boltig is ebben a símaszk szerű izében mentem, de az oviban a gyerekeket ebben az időben is kiterelték az udvarra...

Nóri a szünet előtt karanténba került, mert volt egy pozitív eset az osztályában... Itt 10 nap a karantén, utána elmerészkedtünk boltba, de akkor még kint megvárt engem, nem jött be. Laagri központjában a bolt mellett van egy kis park, némi szabadidős felszereléssel, úgy látszik ez a függőágy téliesített, mindenesetre nem szedték be...

A múlt héten megindult az olvadás, de nem a legjobb formában, volt két nap, amikor szinte folyamatosan hol esett, hol nem, viszont a hőmérséklet 0 fok körül ingadozott, így ami leesett, az meg is fagyott... Volt is baleset bőven, csak Tallinnban kb 200 autós baleset volt, az emberek meg estek-keltek az utcákon...

Mi Nórival csak a harmadik napon merészkedtünk ki, szerdán, akkor nemzeti ünnep volt, így én is szabad voltam. Tettünk egy sétát az óvárosban, és mivel itt nyitva vannak az éttermek, még ebédelni is tudtunk...



Mivel egy ideje itthoni munkavégzés van (december óta csak indokolt esetben mehetünk be a központba), így a központ úgy döntött, hogy ideje már kicsit megpengetni a szociális húrokat, mert lassan az emberek egymás arcát is elfelejtik (mivel maszkot kell bent hordani, az új emberek bemutatásánál csak a szemünket látjuk, így róluk azt sem tudom, hogy néznek ki...). Az lett az ötlet, hogy szerveznek gyalogtúrákat vezetéssel Tallinnban, kb 5-8 km hosszúakat, ahol egy idegenvezető beszél a környékről... Kettőn részt is vettem, szerintem nagyon jól sikerültek. Az elsőnél a találkozási pontnál futottam bele ebbe a robotba:

Régóta közlekednek az utcákon, de csak néhány kerületben, étel és egyéb dolgok szállítására használják őket. Nagyon cukik, szépen közlekednek a forgalomban, de azért a hó néha rajtuk is kifog. Ez a csórikám is elakadt az út szélén, én meg rendes voltam, kiszabadítottam... Pár percig ácsorgott (azt hittem lemerült az aksija), de aztán szépen elindult...
Az első kirándulás az Astangu nevű elhagyatott katonai terület volt, amit még a cári időkben kezdtek el kiépíteni. Az ötlet az volt, hogy az első világháborúban a németeket feltartóztató bunker és erődrendszer alakuljon ki Tallinn határánál, de nem sikerült befejezni. 35 alagutat terveztek a sziklába vájni, de csak 6 készült el úgy ahogy... Ebből 3 látogatható, a többi nem, mert ott védett denevérek tanyáznak. A vájatok kb 4-5 méter szélesek, a belmagasság 2-3 méter, mindezt vésővel és kalapáccsal... Persze hadifoglyokkal építtették, ráadásul az osztrák-magyar hadsereg katonái dolgoztak rajta zömmel. Annak idején volt egy nagy hadifogolytábor a mai Mustamae területén, a nagy kórház területén...




Hétvégén jöttek Balázsék, és mivel kiolvadt a tűzrakóhely, főztem egy halászlét...



Közben mindig nézegettem ezeket a "jéglándzsákat" nem messze tőlem, hogy vajon mikor fognak onnan lezúdulni...
Vasárnap a főzésé volt, előkészültem a hétre, mert akkor nem nagyon van idő ilyesmire. A bal felső "rakott cukkini", lent rakott káposzta (ebből még van), no meg húsleves...
Hétfőn volt a másik kirándulásunk, ezúttal Kopliba, a buszon kifogtam egy töltőállomást, egész jó kapacitással tolja:

Sokszor sétáltam már Kopliban, de most olyan helyeken voltam, ahol még sose. Például a tengerpart közelében van egy "garázsváros":



Többszáz garázs egyrakáson, némelyikben laknak is (van kémény néhol...), még a szovjet időkben alakult ki. Akinek akkor autója volt, igyekezett garázsban tartani, mert luxuscikk volt az autó. A garázs mondjuk nemkülönben: az átlagfizetés 60-70 rubel volt, egy garázs pedig kb 7000 rubelbe került. Mivel ez a terület jó messze volt mindentől, így aki például a Lasnamae nevű városrészben lakott, az kb egy órát buszozott ide, hogy felvegye az autóját a garázsból, mielőtt nekiiindult volna az autós kiruccanásnak...

Ez a ház itt a szlovák kolléga szerint olyan, mintha az Addams family-ből került volna ide:
Ez pedig a szovjet parti őrség épülete, a kapu állítólag tipiksan szovjet katonai kapu...

Szintén katonai épület, a tenger felé nincs ablak. Állítólag azért, mert olyan hideg szél jön a tenger felől, hogy az ajtóréseken bejutó hideg úgy lehűti az épületet, hogy nem bírták fűtéssel...
Azért akad felújított rész is Kopliban:
De van ilyen is, sok:
Ez pedig a hajógyár vállalatának igazgatósági épülete, még a szovjetek előtti időkből. Az igazgató irodája állítólag a kapu felett volt, ahol az óriási ablakok vannak, el tudom képzelni a belmagasságot... A hajógyár az egyetlen nagyvállalat, ami a szovjet időkben is fennmaradt, sőt még most is működik...

Hajóépítő hangárok, többszáz méter hosszúak:
Estére portugál barátom meghívott minket vacsorázni (Nóri sajnos nem tudott jönni, sok házija volt...), tőkehalat készített... Amikor Portugáliában jártunk, láttuk a boltokban, hogy mekkor táblákban árulják, lesózva:
Mint most kiderült, a boltban lehet kérni, hogy darabolják fel, és utána a darabokat vákumfóliába teszik. A hal nem a Portugália környéki viezlből kerül a boltba (ezt is rosszult tudtam), a zöme Norvégia vizeiről származik, és már lesózva érkezik Portugáliába... Az elkészítés elég macerás, mert napokig kell áztatni és cserélni a vizet, amíg ilyen állapotba kerül:

Kell hozzá sok fokhagyma, no meg portugál olívaolaj...
A lakás fala a régi városfal...

Másnap ismét elmentünk északi fényt fotózni, de az előrejelzés ellenére nem nagyon látszódott..


Ez pedig egy szép süti, Gáborék voltak itt tegnap este vacsorára, Dóri készítette...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése