Gombászás és Japán kert...

Szombaton az előrejelzésekkel szemben csodálatos idő volt. Azt mondták ugyanis egész héten, hogy esni fog egész hétvégén, szerencsére nem lett igazuk. Leventéék elég későn keltek, s mielőtt elindultak volna a városba, akkor hívott Csaba, hogy van-e kedvünk egy másfél órás bóklászáshoz az erdőben gombát keresni... Gyorsan meghánytuk vetettük az ötletet, aztán úgy döntöttünk, hogy megyünk, közben pedig Leventét és barátnőjét kitesszük a reptéri busznál.

Jó terv volt, csak a kocsi aksija megint lemerült valamiért, pedig ezúttal semmi nem szívhatta volna le, s hideg sem volt nagyon. Roppant gyanús, hogy valami komolyabb gond van az elektronikával, vennünk kell egy töltőt, és egy szervizben a végére járni a dolognak... No mindegy, ez a felismerés az akkori helyzeten nem segített, hívtam Csabát, hogy a program részünkről sajnos sztornó, ne várjanak ránk a megbeszélt helyen. Azt mondta, hogy eljön értünk, így aztán mégis eljutottunk Kursi falu közelébe az erdőbe (Tallinntól kb 35 km, Narva irányába kelet felé).

Nórát már régen láttuk, a két Nóra meg pláne egymást, így gyorsan megosztották egymással az iskolával kapcsolatos élményeket. Az erdőbe érve is szép maradt az idő, s szerencsére a fák között sár sem volt nagyon, bár a talaj eléggé érdekes volt. Rengeteg volt a moha és a zuzmó, alatta a talaj pedig sokkal lazább és puhább, mint az átlag magyar erdőben. Gomba itt sem volt sok, de azért több, mint a hozzánk közeli erdőben. A kétszer 40 perces séta során (két helyen álltunk meg) kilencféle erdei gombát sikerült begyűjteni: háromféle tinorut, háromféle galambgombát, ízletes rizikét, rókagombát és a legtöbbet egy olyan barna gombából, aminek a nevét nem tudom, de már többször vettem a piacon.

Csabáék nem sokat találtak, de a végén abból is a nagy részét odaadta, mert ahhoz kevés volt, hogy bármit kezdjen vele. Így estére egész jó kis gombapörköltet tudtam felvezetni a konyhában, s hozzáadtam a kertben közben kinőtt egyetlen óriáscsiperkét is, így minden eddigit felülmúlt az étek változatossága... Netti szerint kesernyés lett az íze, szerintem csak szimplán erdei gomba íze volt. Nóri persze nem evett, s egy kicsi maradt belőle másnapra is...

Vasárnap is egész szép idő volt, így bementünk a városba kicsit csavarogni. Nettiék meg akarták nekem mutatni a japán kertet a Kadriorg parkban, én még nem jártam ott. Haosonlót láttam már Hasseltben (Belgium) pár éve, de az tavasszal volt, akkor sok minden virágzott. Most gyakorlatilag semmi virág nem volt, de így is szép a kert, valószínűleg tavasszal majd még szebb lesz.

Egy híres észt szobrász...

Az eső hol elállt, hol megeredt pár percre, így sűrűn láttunk szivárványt. Néhány képet be is teszek ide róla...

Kedden jó sokáig sikerült dolgozni, Gary-vel meg Rodrigoval majdnem nyolckor hagytuk abba. Rodrigonál van két spanyol csajszi éppen vendégségben, megfűzte őket, hogy készítsenek nekünk vacsorára tortillát, mert nagyon éhesek vagyunk... Én eddig mindig azt hittem, hogy a tortilla a mexikói száraztészta feltekerve és megtöltve valamivel, de a spanyolok a jelek szerint teljesen mást értenek alatta. Nagyon jól nézett ki, tervezem, hogy én is kipróbálom odahaza. Lényegében tök egyszerű a dolog... Össze kell vágni vöröshagymát és krumplit, ez utóbbit kockára. Mindkettőt elő kell sütni olajban, majd hozzá kell keverni egy jó nagy tányérnyi felvert tojáshoz. Egy kétemberes adaghoz elég egy fej hagyma, egy nagyobb krumpli és 5 tojás. Lehet aztán ebbe a keverékbe még rakni ízlés szerint mást is, csak a fantázia szab határt. Meg kell fűszerezni ízlés szerint, jól össze kell keverni, aztán mehet is a serpenyőbe, amiben előtte olajat kell felhevíteni. Szép lassan meg kell sütni az egyik felét, mint az omlettnek. Az a jó, ha akkora serpenyőt választunk, hogy a tortilla magassága kb. 2-3 centi legyen. Lassan sütve kb. 4-5 perc alatt megpirul az alsó fele, akkor jó nagy lapátok segítségével óvatosan meg lehet fordítani, mint egy méretes palacsintát. Meg kell sütni a másik felét is, és már kész is van, lehet szeletelni, mint a tortát...

Tegnap még ért egy érdekes meglepetés... Úgy volt, hogy megyek Belgiumba (Mons) vasárnap, de most úgy néz ki, hogy mégse. Most, hogy már repülőjegy és minden más meg volt véve, valószínűleg eltolták az ülés bizonytalan időre, de még az sem kizárt, hogy mégis megtartják... Szóval, minden nagyon jól meg van szervezve. Azt hiszem, ha én hasonlóképpen szerveztem volna meg egy ilyen rendezvényt odahaza, komoly problémáim lettek volna nagyon gyorsan.... Na mindegy, legalább tán nem lesz olyan rohanós a következő két hét...

Végezetül még két kép, a felhőset Nóri kérte, hogy fényképezzem le, amikor jöttünk vissza az uszodából. A másikon egy pók van, az utcában kelt át az úton. Nem látszik, de nagyjából 2 centis volt, azaz nem kicsi... Mindjárt ki is nyomozom, hogy mi ez... A válasz elég egyszerű, mint kiderült, ez egy szépen fejlett koronás keresztespók volt.