A múlt hét utolsó napjai már nem a suliban teltek Nóri számára, kulturális programokat szerveztek a számukra többnyire, csütörtökön a Természeti múzeumban jártak, egy bővebb galéria itt, egy kis ízelítő pedig most rögtön:
Utána délután Nettiék Igorral és apukájával elmentek egy kisebb utazó vidámparkba, szerencsére az eső elállt, s a gyerekek tudtak egy kicsit játszani (még több kép itt):
Szombaton aztán olyan jó idő lett, mint a csuda, semmi akadálya nem volt az eltervezett gulyáspartinak. Hét közben minden előkészület megtörtént, szombaton már "csak" meg kellett főzni, szerencsére Nóri segített, íme a fázisok:
Benne van az 1 kg hagyma, kb 1 kg paprika és paradicsom,. fokhagyma (egy órát párolódtak), a 2,5 kg három napig pácolt marha, no meg az öt kanál paprika némi vízzel...
Olyan sűrű, amilyennek lennie kell...
Másfél órát főtt a hús kevés sóval, hirtelen beleöntünk egy üveg bort, újabb egy óra, 70 perc fődögélés, a só pedig szép lassan...
2,5 kg krumpli érkezik a fél kiló répával, Nóri vágta össze...
Majdnem kész, egy óra múlva jön a nagyjából 70 dkg csipetke (több száz darab, kézzel gyártva, az maga két óra volt), ez most már közelíti a 15-16 kg-ot...
Az egész móka nagyjából öt óra, csöppet időigényes, de megéri. Bár ha az előkészületeket hozzászámolom, nagyjából 10-12 óra tiszta munkaidő jön ki. Na ezért se szánom rá magam túl sokszor...
Mindenki eljött nagyjából, csak Vytas nem (bánta a fene, mostanság eléggé az agyamra megy néha), s a röplabdapálya nagyon bejött a többségnek, s szerencsére Nóri is nagyon jól érezte magát, pedig egyedül volt gyerek (Christian a családjával sajnos nem tudott eljönni). Néhány kép még, a teljes galéria itt van:
Ludo, olasz kolléganő...
Jorge (spanyol kolléga) is kóstol...
Kész!!!
Hátul Gary Nóri fejkendőjével, mellette Rodrigo, sárgában Pawel (lengyel...) Egy kis körtepálinka...
Nóri a kis vakonddal, amit Romantól és Andreatól kapott
A gulyás mellékhatása...
Kicsit súlyosabban...
Ennyire meleg volt...
Nóri alkotott...
Rodrigo-nak is...
Pawel korán lelépett, a többiek nagyjából fél tizenkettőig maradtak, akkor már kezdett sötétedni (Ludo még világosban elment 10 után), s nem sok gulyás maradt a fenti mennyiségből, egy lábosnyi van a hűtőben, tegnap is azt ebédeltünk. Nórinak már túl csípős, bár szombaton is csak a levét ette kenyérrel. Ja: sütöttünk két kenyeret is (azt is ették rendesen...), meg Netti legyártott négy tepsi pogácsát, a maradékot ehhez ettünk meg Nórival tegnap este:
Ez itt egy provence-i sült camamert, köszönet a receptért Jutkának, elvileg Stahl recept:
A sütőt bekapcsolom 200 fokra (gázsütőnél 6-os fokozat), és amíg bemelegszik, előkészítem a sajtkorongokat. Mindegyik sajtdarab tetejébe 12-12 helyen mély lyukat vágok egy késsel úgy, hogy amikor beleszúrok, kicsit meg is forgatom a kés élét, mert így tágabb lesz a nyílás. Miután így végiglyuggattam a sajtokat, megpucolom a fokhagymagerezdeket, és mindegyiket felszeletelem 6-6 vékony tüskére. A nyílásokba felváltva dugdosok fokhagymatüskéket és csipetnyi fűszerkeverék-adagokat, hogy a sajtkorongok jó ízesek legyenek. Utána előveszek egy alufólia-gurigát, és letépek belőle 4 akkora darabot, amellyel buggyosan körbe tudom venni a megtömködött camembert-eket, előbb azonban kisimítom a fólialapokat, és szétmasszírozok rajtuk egy teáskanálnyi olívaolajat. A sajtkorongokat töltött tetejükkel lefelé a megfényesített helyekre teszem, és köréjük hajtogatom lazán a fóliát, hogy a védőburkolat magasabb legyen a sajtnál. Mindegyik korongra rálötykölök 1-1 evőkanálnyi olívaolajat meg fehérbort, és alaposan meg is borsozom őket. Befejezésül a gurigából megint letépek 4 alufóliadarabot, de már jóval kisebbeket, mint a sajtokhoz. Ezek csak arra kellenek, hogy könnyedén, nem tapadósan lefedjem velük a camembert-eket, aztán a fűszeres-fokhagymás korongokat egymás mellé sütőlapra ültetem, és 15 percre betolom a forró sütőbe. Ha letelt a negyedóra, lekapom a fóliatetőket, és még 2-3 percig nélkülük sütöm tovább a fűszeres illatú, olvadozó sajtkorongokat. 4 adag lesz belőle"
Én kicsit másképp csinálom, egyberakom a sajtokat egy tálba, egy nagy fóliába, bőven tépve a fóliát. A tetejét összehajtom, és összecsípem, nem csinálok "kalapkákat". Kicsit tovább is sütöm, inkább 30 percig, mint 15, s fedő nélkül is 10 percig. Pedig én is csak 200 fokot mertem ráengedni, lehet, hogy többet kéne... Elméletileg a kenyérropi a legjobb hozzá, de azért pogácsával sem volt rossz...
A héten van a szokásos évi konferenciánk, úgyhogy holnaptól azt hiszem blogolási szünet egy darabig, jön András is otthonról...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése