Folytatódik a tavaszvárás...

Azért most már többször van pozitívban a hőmérséklet, mint nem, és a Nap is többet süt, így nem szabad elégedetlenkedni...

Amióta nem voltam aktív, Nóri egy évvel idősebb lett ismét, imááron 16 éves, így már COVID oltást is kaphat éppen... Gesztenyetortát szeretett volna, tőlem ennyi sikeredett, ez egy mascarpone-s gesztenyetorta, akit bővebben érdekel a készítése, katt ide.

Nórival készítettünk rengeteg ennivalót (voltak vendégek is), a képeken csak a fele látszik...

Hetedikén névnapomra meg ezt kaptam tőle, szerintem nagyon cuki...

A következő napokban, hogy érezzük a törődést, rengeteg hó esett, és hófóvás is volt rendesen, pedig igény az nagyon nem volt rája...

Nórinak azért akadt ok az örömre, mert kapott egy levelt otthonról Nettitől, benn egy 3D képeslappal, amin egy torta volt...

Közben néha főztem is...

Egyik nap meg a DPD csöngetett, hoztak egy csomagot, pedig nem rendeltem semmit... Mint kiderült, a Brewdog küldött ajándékot, egy pohárkészletet:

Pedig aztán mostanában nem tudtam rendelni semmit, mert a COVID miatt leállították a szállítást Európába:(

Életem első tökfőzeléke, egész jó lett...

Március 18-án aztán megkaptam az első COVID oltást is, sajnos a második csak június 10-re van ütemezve... Most úgy néz ki, hogy Nettiék is kapnak majd április utolsó hetében...

A következó szombaton erre sétáltak Gary-ék, együtt töltöttünk pár órát, őket is már nagyon rég láttuk...

Ez pedig a nemrég említett hurka első tesztje... Kissé szétdőltek, de nem baj, finom volt...

Hamarosan megjelentek a chili növényekeimen is az első virágpok, most már rengeteg van rajtuk...

Ez pedig egy vicces kép, francia főnököm küldte az egyik értekezlet előtt, kb így képzeli el a munkamegosztást a részlegen belül:) Hát én inkább nem kommentálnám...

Március 20 után aztán egyre jobban melegdett az idő, és amikor Netti is visszatért szerencsésen Észtországba, elmentünk kirándulni Käsmu környékére... Eredetileg a Majakivi volt tervben, de ott tengernyi nép volt a parkolóban...

Nóri és a télifagyi bicskával...

Nemrégen pedig megpróbálkoztunk az északi fénnyel ismét, de csak azt sikerült lemérni, hogy az új objektív bámulatos teljesítményre képes  sötétben (a képek éjfél körül készütek), de északi fény sajnos nem volt...

Pár év Laagri-ban eltöltött év után kellett megtudnom, hogy a település legnagyobb nevezetessége egy többszáz éves kőhíd, bár Google testvér szerint 2014-ben már jártam arra...

Laagri maga pedig nem túl régi település, még a cári Oroszország idejéből származik, amikor is egy fogolytábor volt itt, a foglyok pedig a Nagy Péter erődöt építették a tengerparton (később a Paterei börtön lett belőle). A szovjet forradalom után a fogolytábort felszámolták, de a település neve maradt, a "laagri" szó tábort jelent...

Újra kovászos uborkát is készítünk:

Ezek pedig szép képek a hétvégéről:

Első dödölle, amit készítettem...

Ezek pedig húsvéti képek:

Ez pedig az első igazi hóvirág...