Babgulyásos hétvége...

Pénteken volt Valentin nap, ami itt Észtországban inkább a barátság ünnepe, mint a szerelmeseké, így az iskolában a "barátok" készítenek egymásnak ezt-azt. Nóri is lelkesen készült, s hogy finoman szóljak, az ő esetében a befektetett energia nem nagyon talált viszonzásra, szegénykém elég szomorúan jött ki ebből a dologból (nem nagyon kapott semmit másoktól...). Még szerencse, hogy amikor hazamentek Nettivel, találkoztak a szomszéd bácsival, aki megmutatta neki az új kutyusukat, aki csak néhány hónapos...

Estére meghívtam Gary-t és Rodrigo-t, szerencsére ők is lendítettek kicsit a hangulatán. Átadtunk egy kis meglepetést is nekik, még karácsonykor hoztam otthonról egy kis körte tartalmú italt, amikhez most speciális címkék is készültek:

Sajnos Rodrigo-ról nincs olyan értelmes kép, ahol Nórival együtt lenne, de azért ez a kép is elnyerte végül a tetszését...

Ezúttal babgulyást főztem (még előző nap), de jó nagy mennyiség lett, és még vasárnap is volt belőle. Netti még sütött lángost is, így aztán senki nem kelt fel éhesen az asztaltól. Nóri rábírta Rodrigo-t egy sakkpartira is:

Várjál má', az nekem nem lesz jó...

Na gondolkodjunk Béláim....

Akkor most ezt ide...

Netti megmutatta Gary-nek a japán workshopon készített gyakorlatokat (ő tudja értékelni, sok évet eltöltött Japánban), Rodrigo-nak az "örökkévalóság" (vagy valami ilyesmi...) szimbóluma tetszett meg legjobban, s gondolta el is küldi Valentin napra a képet Pilarnak, a feleségének:

Elküldte nekem is másnap, csak mellékelt még egy képet is, amit nem értettem:

Ma reggel kérdőre vontam, hogy ezt most minek küldte, s jött a "logikus" magyarázat.... Mivel Valentin napkor voltak nálunk, megörült ennek a szimbólumnak fent, s gondolta milyen jó asszociáció lesz, ha a csontvázak táncát melléteszi, mert a kettő együtt végképp az örök szerelmet szimbolizálja. Persze ment ez a párosítás Pilarnak is, s hogy ő sem értette, meggyőzött róla, hogy még nem vagyok teljesen hülye...

Nóri vett egy kis leckét spanyol táncokból is, bár nem nyúlt túl hosszúra:

Nagyjából kettő körül feküdtünk le, így szombaton nem keltünk valami korán... Én kicsit elmentem az erdőbe sétálni, de sajnos senki nem tartott velem. A kacsák tava már egész jól olvadásnak indult, de még mindig sok a jég...

Vasárnap megnéztük az utazás kiállítást, ahol sok gyerekprogram is volt, legfőképp ott töltöttük az időt. Ez a hét meg remélem hamar elmegy, a rákövetkező hétfő itt Észtországban munkaszüneti nap. Remélem, sikerül valami kiruccanást szerveznünk erre a hosszú hétvégére...