Nóri 14!!!

Hát ezt is megértük... Emlékszem, 33 évvel ezelőtt (leírni is borzalmas...), ekkor kaptuk az első személyi igazolványunkat, hát Nórinak ez kicsit korábban sikerült. Nem is tudom már, hogy hova utaztunk, hogy kellett, de nem volt még 3 éves emlékeim szerint...

Most viszont meg már 14, visszafordíthatatlanul megkezdődött hát a tinédzser korszak, annk minden pozitív és negatív részével, bár az utóbbi fél napban inkább a negatív részét érezzük, de hát ilyen is van... Most inkább koncntráljunk azonban a jó dolgokra, Netti készített egy szép kis tortát a jeles napra.

Igen, a citromtorta a kedvenc továbbra is:) Mivel mostanság (kb fél éve) a flamingó a non plus ultra, így aztán került a csomagba flamingós pénztárca, papucs, plüsállat, de azért egy cicás póló is helyet kapott..

És ha már születésnap, akkor ünnepi vacsora is dukál, Nóri pedig halászlét szeretett volna enni (mi mást ugye, de mivel minden hal a fagyasztóban van, ez egy napos késéssel készült csak el):

Persze odabent, nem volt kedvem a hóban/hidegben este főzni...

A bor is ünnepi, még évekkel ezelőtt kaptam Csongi bácsitól (Ausztráliából származik!), neki is mostanság volt a születésnapja, majd gondoskodom róla, hogy ránézzen erre a posztra:) Isten éltessen ezen a fórumon is Pocakos Barátom!:)

Hétvégén szombaton pedig jöttek vendégek szép számmal, a gyerekek itt is aludtak... Sajnos az én videóm nem lett túl jól, amikor énekeltünk Nórinak, így Csabáét is használtam:

Itt aludtak tehát a lányok, jó sokáig fent voltak, én elaludtam éjfél után, de Netti még hallotta őket beszélgetni egy óra után is...

Így aztán nem csoda, hogy reggelre (mármint kb fél 10 körülre...) ez az állapot alakult ki...

Szombaton és vasárnap is sok időt töltöttek kint (a várossal ellentétben itt még sok hó van), még hóembert is tudtak építeni:

Aztán vasárnap ezt még megfejelték némi építészettel is, bár kicsit aggódom, mert építési engedélyünk nincs rá...

A tél továbbra is makacsul tartja tehát magát... Vasárnap kicsit sétáltam délután, tegnap pedig a központban dúlt a hóvihar, amikor mentem volna haza...

De majd csak vége lesz egyszer...