Múlt év végi évadzárás...

Nincs még igazi tél. De jobb inkább nem panaszkodni, mert aztán estére tán le talál szakadni a hó. Annyira azért volt hideg, hogy az akkumulátor lemerült a kocsiban, hiába húztam le róla az érintkezőt indulás előtt. Szóval kicsit hideg van (de azért plusz), hó meg semmi. Eleddig ez a legenyhébb tél idekint... Nórinak kedden egyébként érdekes napja volt: otthon kellett dolgozni a gép előtt, nem volt iskola. Tavaly is volt egy ilyen nap, s amikor kész lett, be kellett küldeni az eredményeket. (Éljen soká a Google...)

Szerdán azonban megint nyolca mentünk, így korán keltünk, ami Nórinak eléggé nehezen megy, mert a szünet mellékhatása tart még: nem bír elaludni szinte soha 11 óra előtt, bár tegnap épp sikerült.... Nekem se könnyű ez a reggeli kelés még, de majd visszarázódom. Remélem hamarosan már Gary is lesz (beteg), Rodrigo és nélküle nem annyira érdekes itt az élet... (Rodrigo is csak jövő héten jön.)

De most vissza a múlt évhez tragikus gyorsasággal. Visszanézve az elhangzottakat, a Mikulással és Jézuskával súlyosbított hétvége volt az utolsó, amiről képek is voltak, hát akkor most egy kis hiánypótlás. Először is egy videó a Mikulás ünnepségről, ami nem tűrhet további halasztást, igaz-e:



A következő videó a karácsonyi céges eseményen lett rögzítve (ugyanaznap), éljenek az észt karácsonyi dalok:



S ami még szintén nem volt: írtam, hogy hozzánk Tallinnba korábban jött a Jézuska (szerencsére), ez a kép akkor készült (ez a játék nagyon tuti):

Tegnap ping-pongozás közben beszélgettünk a "Jézuska-Mikulás-Húsvéti nyuszi" szentháromságról, s Erik elmesélte, hogy neki volt olyan osztálytársa, aki 14 éves (!) korában bonyolódott hitvitába kétkedő padtársával és környezetével, ami addig fajult, hogy a végén ököllel püfölték egymást. Azért az nem lehetett semmi, amikor már vérgőzösen tépték egymás iskolaköpenyét és üvöltözhettek, hogy "Mondd te szemét, hogy igenis a Jézuska hozza az ajándékot!"

A következő hét elején megnéztük Nórát egy kis műsorban szerepelni, ahhoz képest, hogy milyen keveset gyakorolnak (hetente csak egyszer Csaba szerint), egész ügyesek voltak:

No aztán mi volt még azon a héten? Például volt sütisütögetés a suliban:

Erről még több kép van itt, szerintem nagyon jó ötlet (minden évben van). Volt nálunk is sütögetés csütörtökön, Nóri meghívta néhány osztálytársát. Netti vett egy rakás tésztát (készen lehet venni a boltban az észt karácsonyi süti tésztáját több változatban is...). Nálunk már nem volt nagy a lelkesedés a sütés iránt, egy idő után inkább játszottak:

Még több kép van erről itt.

Kedden volt a karácsonyi ünnepség a suliban, még több kép itt:

Nóri be tudott szállni egy sorversenybe is a végén:



Szerdán Rodrigoék meghívtak minket vacsorára, ahol aztán Pilar brutálisan kitett magáért, annyi kalóriát tömtünk magunkba, mint előtte vagy két napig, az biztos. Megegyeztünk el, hogy nem főzőcskézik nagyon, ehhez képest volt vagy háromféle előétel, sütött kenyeret (külön miattam sörös kenyeret...), csinált természetesen egy főfogást is, meg volt kétféle desszert...

Nóri segít...

Gary nem tudja készség szintjén kezelni az egyszervolt.hu-t:, de hát ahol a szükség, ott a segítség...

Vendéglátóink...

A végén Rodrigo rávette Pilart némi éneklésre is, pedig szerinte nem is szokott (Pilar nem ivott semmit, csak jelzem...:)):



Hát csak ennyire volt zsúfolt az a hét. (Még volt egy vacsora is, amit az észt minisztérium szervezett...) Ezek mellett még Nóriék voltak egy múzeumban is (azt hiszem pénteken), erről még több kép itt. Nekem nagyon tetszenek ezek a múzeumlátogatások koncepcionálisan, mert mindegyiknek a végén van egy csoportos foglalkozás, ahol az elhangzottakkal kapcsolatban valamit készíthetnek a gyerekek:

Szombat reggel pedig útra keltünk Magyarországra. De ez már másik poszt lesz...