2011. július 1., péntek

Ami hétközben volt és a hétvégi terv

A héten sok különös dolog nem történt, tán csak három dolog. Az egyik az, hogy eldőlt végérvényesen, hogy nyár végén megint külföldre kell utaznom egy hétre, ezúttal Suffolkba. Ez is Virginia-ban van, mint Norfolk, csak pár kilométerrel arrébb.

A másik dolog, hogy megkezdődött az "elvándorlás" a központból, az első kollégák elbúcsúztak. Ők még 2008-ban jöttek, most telt ki a három évük. Érdekes tradíciót vezettek be nálunk ennek apropóján: az adminos csapat irodájában feltettek egy hálót a falra. Minden távozó ezentúl kap egy kártyát az arcmásával, és felkötözheti a háló tetszőleges pontjára... Érdekes volt figyelni a fiúkat, hogy ki hova pozícionálja magát... Az igazgató tartott egy rögtönzött kis beszédet mindenkiről, majd egy kis süti után az érintettek is mondhattak pár szót az utolsó szó jogán... Sajnos az összes ember a mi részlegünket hagyta el, elmegy a főnököm, a litván szobatársam és Kenneth, az amerikai srác is.

Finom volt...

Romannal megbeszéljük a nyári programot...

A háló
A második (számomra) érdekes dolog volt a héten, hogy elkezdtem biciklivel járni. Erről jut eszembe, hogy a legfontosabb dologgal kellett volna tán kezdeni ezt a bejegyzést: kedden végetért Nórinak az ovi. Nyár végén majd egy másik csoportba fog kerülni, mert az ő csoportja erősen megcsappant, a nagyok elmentek iskolába. A helyükre kicsitket vesznek fel, így a nagyobb gyerekeket inkább átteszik egy másik csoportba. Remélem, ott sokkal jobban fogja magát érezni...

Szóval vissza a biciklire. Szerdán és csütörtökön azzal jöttem be (ma nem), kellemes testmozgás, mondhatom. A munkahelyem nagyjából így 11-12 km, mert nem a legrövidebb úton jövök, ahol az autók zöme közlekedik. Bár nem kizárt, hogy így gyorsabb is, mert rengeteg lámpát kikerülök. Szerdán még keresgéltem az útvonalat, hiába néztem ki előre... A valóságban néhány helyen nem lehet elmenni biciklivel, így kicsit variálnom kellett. Csütörtökön már egész jó időket futottam, hazafelé háztól házig 50 perc alá sikerült menni. Ez azt jelenti, hogy gyorsabban hazaérek így, mintha busszal mennék...

Na de mi volt a harmadik dolog? Ja, megvan. A hét közepén kitaláltam, hogy a hétvége jó alkalom lenne elmenni Tartuba, úgy tűnik meg is valóstjuk. Holnap reggel indulunk, és ott is fogunk aludni, csak vasárnap jövünk vissza. Ha belefér, meglátogatjuk a játékmúzeumot és a fürdőt is. A szállástól nem messze van egy homokos strand (folyópart), azt hiszem azt is meg kell nézni... Nemkülönben a világ legészakibb lángossütőjét is, amely szintén Tartuban található, és egy magyar úriember (Barki Márton) üzemelteti...


View Larger Map

Ma meg még le szeretném nyírni a füvet... Más terv nincs, hacsak az nem, hogy utána egészen biztos, hogy megiszok egy sört. Vagy kettőt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése