2012. március 16., péntek

Tavaszhívogató...

Szerdán Nóri hazafelé menet a buszon azt kérdezte, hogy elmondhatja-e a verset, amit éppen költött. Hát persze:

Nagy-Bozor Nóra
Tavaszhívogató

Megjött a tavasz,
Olvad a hó,
Nyuszika ugrál
Ide-oda. Jó!

Hát nem aranyos? Én azt hittem, hogy ez egy új vers, de kiderült, hogy már egy hetes... Kicsit előreszaladtam, csak féltem, hogy el fogom felejteni a szöveget, most még eszemben volt. Érdekes műsort láttunk szerdán. Szerencsére semmilyen aspektusból nem hasonlított a tavalyi március 15-i műsorhoz, csupán a helyszín volt ugyanaz.

A kép csak illusztráció, nem ők léptek fel...
Most is szépszámú közönség gyűlt össze, bár eleinte nem voltunk sokan. Mi korán érkeztünk Anikóval (Vass Csaba lánya) és Eszterrel egyetemben, így egy kicsit sétáltunk előbb. Ezúttal Magyarországról érkeztek vendégek a műsorhoz, egyikükkel már szombaton megismerkedtünk a svédországi kórus vendégszereplése kapcsán. Juhász Katalin akkor is ott volt (énekelt is), Nórinak az egyik dal különösen tetszett akkor:

"Megtanultam tótul, svábul, kukorica gombócátul.
Ha még többet ettem volna, németül is tudtam volna.

Percel Móricz táborában, három napja nagy vígság van.
Megkergették a németet, aprították szegényeket.

Megállj német, majd megbánod, hogy a magyart mindig bántod.
Bőrödből csinálok dudát, azon fújom ezt a nótát.


Majd megsegít a magos ég, Kossuth Lajos visszajön még.
Visszahozza a koronát, Mátyás király igazságát."


Azt gondoltam, hogy egy szimpla zenés műsor lesz '48-hoz kötődő énekekkel, de ennél sokkal többről volt szó. Egy Powerpointos bemutatóval készültek, s négy-öt perces énekes, zenés betétekkel tarkítva végigmentek a '48-hoz kötődő teljes etnográfiai spektrumon, s még érdekes történeteket is meséltek. Kossuthról például rengeteget, megismerhettük a Kossuth nóta összes verzióját is. Kossuthról sokan tudják, hogy a nagyvilágot járva Amerikába is eljutott, s ott is nagyon népszerű lett. Én is tudtam erről, de arról már nem, hogy Lincoln a híres Gettysburgh-i kiáltványában őt is idézte, s ezt az idézetet átvette Obama is az egyik beszédében (bár ő Lincoln-tól idézett, nem tudta, hogy ez eredendően Kossuth).

Hallhattunk dudát, tárogatót és egy furcsa hangszert, amit eddig még nem láttam. Mély hangú fúvós hangszer volt, majdnem a földig ért. Az észteknek is nagyon tetszett az előadás, a végén a két előadót rendesen megtapsolták. A műsor végén a nagykövet úr mondott rövid beszédet, ittunk egy pohár bort, aztán ideje volt elindulni haza (9 körül jöttünk el).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése