A télvégi erdő...

Olvad a hó...

Visszavonhatatlanul itt a tavasz (a tulipánok is kibújtak már, a krókuszok pedig szintén virágoznak a hóvirágok után), de minden napra jut valami, amitől érezhetjük, hogy a tél nehezen adja meg magát. Ma reggel például Leo azzal fogadott, hogy hallottam-e, milyen idő várható szombatra. Tán kissé korai jósolgatni, gondoltam, de azért csak elmondta: egyes előrejelzők szerint szombaton -2 fok körüli hőmérséklet várható maximum, és erős hóesés (20 centi körüli). Ahogy az ablakon most kinézek, szikrázva süt a nap, nehéz elképzelni... De mivel itt minden, s annak az ellenkezője is elképzelhető 24 órán belül, inkább nem mondok semmit...

Hétvégén szombaton meglátogattuk Csabáékat, ott töltöttük az egész délutánt. A két Nóri jól kijátszotta magát, mi pedig elbeszélgettük az egész délutánt. Kopliban laknak (Tallinn észak-nyugati része a tenger mellett), még soha nem jártunk náluk. A környéken sok a lepusztult ház, de ha egyszer rendbehozzák, szép része lesz ez a városnak. A ház nagyjából harminc méterre van a tengertől, elmondásuk szerint még télen is vannak elszánt fürdőzők, akik minden nap megmerítkeznek a vízben, ha jeget kell hozzá törni, akkor is.

Estefelé jött még egy magyar vendég, amikor már mi menni készültünk, egy focicsapat edzője, akivel még nem futottunk össze. Sok vicces dologról beszélgettünk, az egyik viccet muszáj elmesélnem... Miért maradt el a holland - kolumbiai meccs? Mert a hollandok elszívták a füvet, a kolumbiaiak meg a vonalakat...

A héten érdekes "népszavazás" folyt Tallinnban. Arról szavaztatták a helyi lakosoakat, hogy ingyenes legyen-e a tömegközlekedés a tallinni lakosoknak vagy sem. Ez minket is érint, mivel "helyi lakosok" vagyunk, de nem nagyon értem a dolgot... Valószínűleg szép összeg folyik be ebből, amit valahonnan máshonnan pótolni kell, ez nem vitás. Leo szerint az utasok nagy része valamilyen kedvezménnyel utazik, és valamelyik okos politikus kitalálta, hogy az ellenőrző apparátus és a jegyrendszer meg egyéb infrastruktúra fenntartási költsége összemérhető azzal az összeggel, mint ami befolyik. Számomra az egész számítás kissé kétséges, mert szó nincs arról, hogy mindenkinek ingyenes lenne a dolog, a nem tallinni utasokat továbbra is valakinek ellenőrizni kéne, nekik kell jegy is, stb. No mindegy, nem a mi ügyünk, csak érdekességképpen írtam le...

Vasárnap próbáltam rávenni családom másik két tagját, hogy jöjjenek velem sétálni az erdőbe, de nem voltak hajlandók kimozdulni, így egyedül mentem. Az erdő még nem adta át magát a tavasznak, kedvenc szánkós terepünkön még továbbra is lehetett volna csúszkálni. Elsétáltam a kilátó felé is a mocsárban, a palló még többnyire jeges és havas volt. Érdekes volt megfigyelni, hogy sok helyütt a hó az út kétoldalán az erdőben elolvadt, csak az ösvényt borította többcentis jégréteg. A jég alatt azonban sok helyen már levegő volt, s a többméteres jégtáblák nyöszörgő ropogása verte fel az erdő csendjét, ahogy rájuk léptem...

A "szánkópálya"

Csak az út jeges...

A mocsár

A kilátó után egy olyan útra tértem, amin még nem jártunk, egy másik pallórendszeren akartam visszatérni a főútra, de nem volt szerencsém. A pallón haladva nagyjából 500 méter után belefutottam egy kereszteződésbe, ahol a palló egy másik úttal találkozott, csak a kereszteződés egy pár méterrel lejjeb volt, mint az addigi út szintje. Az olvadás itt összehozta a négy fokos vizet egy konkrét nagy pocsolyába, ami egy kicsit mély volt... Az útjelző tábla oszlopa alig látszott ki belőle, tehát valószínűleg méter feletti volt a mélysége, nem volt kedvem kipróbálni. Mindez amíg a szemem ellátott, esély sem volt rajta átmenni, ráadásul balról és jobbról vizesárok. Kénytelen voltam visszamenni egész a kilátóig, s egy egész más úton hazamenni...

A palló így indul a mocsárba...

Itt kellett volna átrepülnöm...

Az útjelző tábla...

Így kerülnöm kellett vagy másfél kilométert pluszban, de megérete. Ezen az úton már jártam, és döbbenten vettem tudomásul, hogy mennyivel több víz van a mocsárban. Egy helyen szintén majdnem elakadtam, a víz itt is kezdte ellepni a pallót:

Szerencsére azért itt még száraz lábbal át lehetett kelni...

A héten már lesz iskola (múlt héten tavaszi szüet volt itt), s a hétvégére különösebb tervünk ezúttal nincs. Kivettem pár nap szabit a múlt héten viszont, húsvét után otthon leszek két napot, ami így összesen hat nap lesz (a péntek itt szabad). Április végére szintén kivettem két napot, azon a hétvégén Stockholmba készülünk, eltöltünk ott három napot. Hajóval megyünk (ott is alszunk két éjszakát), jó kis kaland lesz...