Vége a hétnek

Itt a vége végre, nem volt valami túl jó... Szegény Nórinak sem. Már decemberben is fájt a foga, tegnap reggel és előző nap megint. El is volt döntve, hogy akkor iskola után irány a fogorvos, de nem jutott a dolog odáig. Délelőtt csengett a telefonom, tök ismeretlen észt szám. Felvettem, Nóri szólt bele. A hangja nem volt sírós, így arra gondoltam nagy baj nem lehet, közben a háttérből orosz duruzsolást hallottam, hogy beszéljen. Azt mondta, hogy annyira fáj a foga, hogy "nem tud dolgozni". Mondtam neki, hogy maradjon ahol van, mindjárt hívom anyát, aztán valahogy érte megyünk.

Szerencsére addigra Netti végzett a dolgaival, érte tudott menni. Elmentek a dokihoz, akkor épp a férfi volt rendelésen. Az egyik tömése nem volt már jó, azt kellet javítgatni, és visszahívta őket egy másik foggal ma 9-re. Este fájdalomcsillapítót kellett adni Nórinak, de szerencsére éjszaka nem ébredt fel (előző éjszaka igen, át is jött hozzánk). Szegénynek reggelre rendesen feldagadt a jobb arca, még a szeme alja is. Visszamentek a dokihoz, ezúttal a néni volt. Kiderült, hogy a tegnapi fog mellett egy másikkal van a probléma, az most ki van nyitva, és egy gyógytömés van benne. Remélem hamarosan lelohad a daganat, és nem fog szegénykém szenvedni. Jövő pénteken lehet menni ismét...

De hogy azért jó is legyen: ma megjött a központba a hivatalos értesítés angolul otthonról, hogy meg van hosszabbítva az itt tartózkodásunk, úgyhogy most már vehetjük teljesen hivatalosnak. Hogy hétvégén mit csinálunk, gőzöm sincs, de valószínűleg semmittevés lesz és pihenés. Ránk fér. Negyed négy van, és majdnem teljesen sötét.:( De legalább nem havazik, szerdán majd két órát lapátoltam, mire eltoltam mindent. Cserébe viszont hétvégén jó hideg lesz. Jó hétvégét mindenkinek!