Amikor lefeküdtünk, Netti még megkérdezte, hogy aztán megnéztem-e, hogy a telefon jól fog-e ébreszteni. Megnéztem az ébresztőprogramot is, jól volt beállítva: még azt is helyesen mutatta, hogy hány órát alhatok, szuper... Csak azzal nem számoltam, amivel már többször is befürödtem: ha átállítom a telefon óráját, erről ez a nyomorult szoftver csak látszólag vesz tudomást. Mindent az új idő szerint mutat a kijelzőn, ugyanakkor az ébresztési algoritmus a legutóbbi indításkor érvényes idővel számol. Magyarán, ha átállítom az időt (például zónaugrás miatt), akkor a telefont újra kell indítani, hiába látszik normálisnak minden látszólag. No, ez az újraindítás napközben kimaradt, és így fél hatkor nekiállt zenélni... Gyanús volt, hogy töksötét van, Netti már Nórit is elkezdte ébresztgetni. Amikor észrevettem, hogy mi a helyzet, mentem szépen vissza aludni, minden perc számít...
A hétvégénk jól telt, mondhatni nyugisan. Szombaton bementünk a városba, úgy volt, hogy lesz Nórinak előkészítő. Sajnos nem volt ott senki, valószínűleg a szünet miatt elmaradt. Fura volt, mert előtte héten azt mondták, hogy lesz. A városba mindenképp be akartunk menni, így nem volt nagy gond. Meghívták ugyanis Nórit egy szülinapi partira szombatra az óvodából. Pontosabban Arszenyij szülei meghívtak mindenkit, kitettek egy cetlit a faliújságra, nem voltak személyre szóló meghívók...
De mielőtt erre rátérnék, térjünk vissza kicsit még a múlt hétre, mielőtt teljesen elvesznék az időben. vagy inkább még messzebbre, törleszteni egy kis adósságot, amit megígértem... Arra gondolok, amikor először "majdnem" mentünk előkészítőre, de Ákos valamit nagyon benézett. Utána sétáltunk a városban, és a játszótér mellett egész érdekes fények voltak a lemenő naptól, s arról ígértem néhány fotót, de csak egy sikerült viszonylag jól, íme:
Akkor hát térjünk rá a múlt hétre... A múlt hét legfontosabb eseménye hétközben az őszi ünnepség volt az óvodában. Igazából nem tudom, hogy mi az apropója ennek az ünnepnek, nálunk nincs ilyesmi. Pár héttel előtte kapott Nóri kinyomtatva két kottát, hogy ezeket kéne megtanulni... Igazából az egyik sorra sem került, úgy látszik nem fért bele a műsorba. Egy kis mesét tanultak be, aminek a lényegét a helyszínen nem sikerült megértenem. Minden gyerek valamilyen gyümölcsnek, vagy zöldségnek öltözött (Nóri epernek), és a történet drámai konfliktusa köztük és egy uborkának öltözött kisfiú között zajlott:
Nem volt egy hosszú ünnepség, s a végén mindenki kapott nyalókát egy kosárból. Szombaton pedig születésnapi bulira mentünk... Az egyik Juku játszóházba szervezték, abba, ami tőlünk a legmesszebb van. Így aztán autóval mentünk, hogy utána hamarabb hazaérhessünk. A buli délutánra volt időzítve, de nekünk ugye délelőtt előkészítő volt tervezve, de erről már meséltem. Mivel elmaradt, rengeteg időnk maradt, addig elmentünk kicsit bevásárolni, és ebédelni. A buliba mi érkeztünk először, még Arszenyij és a szülei sem voltak ott, csak pár perc múlva jöttek meg.
Ezekben a játszóházakban külön szobák vannak kialakítva a bulikra, ebben a nagy játszóházban két szinten is, összesen talán nyolc vagy tíz szoba van. Mivel Arszenyij kisfiú, így nem a hercegnős, kisvirágos stb. stílusú helyiséget választotta, hanem egy kalózosat. Három órára bérelték ki a helyet, így a gyerekek jól kijátszhatták magukat. Sokan ugyan nem voltak, de annál intenzívebbek, nem nagyon lehetett őket egyhelyben látni...
Szerintem elsőre egész jól sikerült, még Nóri is betermelt egy tányér csipetkét lével, bár ő evett tarhonyát is (a biztonság kedvéért csináltam neki, a múltkori pörkölt maradékával...).
A héten az idő kissé elromlott, már nincs az a szép napsütés, mint a hétvégén. Viszonylag meleg van (éjszaka is csak 8-9 fok volt), viszont olyan pára van, mint a dzsungelben, ma például folyamatosan csöpög, permetez az eső...
Kedden volt Nóri előkészítőn újra, és el ne kiabáljam, de egyre jobban kedveli a dolgot. Tegnap sikerült időben hazaérni, és Netti rántott húst csinált vacsorára, biztos azért, mert előtte nap nagyon ettem volna... Kibontott még előző nap egy olajbogyókonzervet (Nóri egyre jobban szereti...), annak a maradékát is megették. Netti viszont jól ráharapott egy magra, letört egy darab a fogából, úgyhogy most hajtjuk a fogorvost...
Hát nagyjából ennyi minden történt mostanság, de a végére azért néhány kép. Először is, hogy teljes legyen az időbeni kavarodás, bebiggyesztek ide egy képet arról az estéről, amikor belga kollégánk elbúcsúzott tőlünk a Hell Huntban. A kép a főtéren készült, szerintem elég jó lett:
A többi pedig leginkább Nóri óvodai művei, de vannak köztük persze olyanok is, amelyeken ő van:
 |
| Madárka... |
 |
| A család |
 |
| Csőri... |
 |
| Szia Anya!!!!!!! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése