2018. július 15., vasárnap

Merepäevad #2 és egy kis nosztalgia...

Jól kialudtam magam, aztán úgy döntöttem, a jó időre való tekintettel kinézek a Merapäevadra ismét, de ezúttal egy olyan kikötőbe, ahol még sose voltam. Kaukmäe volt a célpont... Ez a kikötő még Haaberstin is túl van (szinte már útlevél is kell...), így utaztam majd egy órát, míg odaértem... Kelett még sétálnom is a busztól, és olyat láttam, hogy nem akartam elhinni. A héten pénteken a német törzsfőnök hozott be cseresznyét, hogy együk, mert a kertjéből van... Éltem itt négy évet majdnem, így mondtam neki, hogy persze, én meg fókákat tenyésztek otthon, holnap behozom azt a kettőt, amelyik tud Fourier sort fejteni... De bizonygatta, hogy nem kamu, tényleg onnan van. Mondjuk savanyú volt, mint a magyar narancs, így kezdtem hinni is meg nem is, hogy igazat mond, de a Kaukmäe-i kikötő mellett az utcán ezt tudtam fotózni:

 Jelzem nekem is volt cseresznyefánk, de a pár év alatt tán egyszer hozott pár gyümölcsöt, két milliméter gyümölcshússal. Úgyhogy ez az észt tavasz és nyár maga a csoda...
 Maga a rendezvénydömping a kikötőben finoman szólva nem volt nagy szám... Gyerekek énekeltek árnyékban a színpadon, két hajóval lehetett sétahajózni, volt néhány légvár és vége. Azt is hirdették, hogy lesz vízitaxi a Lennusadam felé, de az se volt, így bánatomban ettem egy tunaburgert és visszabuszoztam a városba...


Menetközben támadt egy nosztalgikus ötletem, hogy a VB döntő előtt kimegyek a régi házunkhoz közeli erdőbe egy kicsit sétálni, ki tudja mikor lesz újra ilyen szép idő...





Nagy a szárazság, speciel szamóca az nem sok volt, gomba meg egyáltalán nem... Sebaj, majd tán augusztusban. Elsétálgattam egy órát, aztán visszamentem a városba, bízva abban, hogy 1998 után végre nem csalnak a franciáknak a horvátok ellen a bírók (az nagyon beégett...), és beültem a Hell Huntba nézni a meccset. Csak egy asztalnál ültek francia drukkerek, a többség a horvátoknak szurkolt, de hiába...





Jó sokan voltunk...
A horvátok támadtak, a franciák sehol se voltak, színészkedésért meg kaptak egy jó kis szabadrúgást, persze gól is lett. Szép ajándék, de ezt a horvátok még kiheverték, hamar 1:1 lett. Akkor meg jött egy kamutizenegyes, még vissza is nézte a bíró, nem is értem miért nem látta, hogy ez tipikusan a váratlan labda esete a szabálykönyvből, a horvát védő nem számított rá, hogy Mbappé elbalgáskodja a labdát tőle húsz centire, a kezére pattant a labda. Persze ezt is megadták, két ajándék egy félidőben...

A harmadik gól előtti labdaszerzés is gyanús volt, de mindegy is, két gól tutira nem volt frankó, és pont az első kettő. Szerencsére beszedtek egy béna gólt, amin legalább röhögni lehetett...

Legalább a sör, a leves és az oldalas jó volt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése