Kissé el vagyunk fáradva... Tulajdonképpen három napig csak mentünk és mentünk, tegnap meg kertészkedtünk. Nagyon jól sikerült a stockholmi kirándulás (szép idő, gyönyörű város...), be is számolok róla majd részletesen. Nóri bírta a dolgokat a legjobban, ő még tegnap meglátogatta volna a tallinni "vándorvidámparkot" is, de erre a hét végéig várnia kell, mert mi kissé el vagyunk nyúzva...
Tegnap megkérdeztem tőle hazafelé menet, hogy ebben a szép időben akar-e grillhusit enni, erre azt válaszolta, hogy a halászlevet enne. Mit tehet ilyenkor egy apuka? Nem volt otthon már hal, így felültem a biciklire, és elmentem halat venni. Kaptam egy kisebb pontyot, ezúttal csak azt főztem bele. Az egész hal alig volt egy kiló, így el is fogyott az egész tegnap. Közben, amíg főtt, Nórival sakkoztunk a kertben (ezúttal nagyon elvertem, mert nem figyelt), összegyűjtöttük a zöldszemét maradékát, és előkerültek (idén először) a függőágyak is.
Fényképek nem készültek, a fényképezőgép aksija teljesen lemerült (minden nap végén ez volt a helyzet, sokat fotóztunk...). Ebéd után kicsit ledőltem Nórival mesét nézni (előtte majdnem elaludtam a kádban...), majd kimentünk befejezni a zöldszemét zsákolását (tíz zsák megtelt...). Nórival szétszórtunk egy rakás fűmagot (a hó után némely füves részek gyatra állapotban vannak), majd focival zártuk a napot...
Most meg majd leragad a szemem munka közben, gondoltam leírom ezt a pár sort, és menten felgyorsulok, de nem így történt. No vissza a munkához...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése