No de térjünk rá erre. Ritka mód korán kellett kellnem, mert a gépem 6:40-kor indult Tallinnból. Zombi üzemmódban keltem hát fél négy felé, és ez nem is javult meg délután kettőig, hiába ittam meg akármennyi kávét, kezdve ezzel a reptéren:
Simán felszálltunk, és kezdtem már azt hinni, hogy ezúttal végre minden flottul megy majd az út során, de amikor Frankfurtban landoltunk és újra bekapcsolhattam a telefont, rögtön jött az üzenet a Lufthansától, hogy ne aggódjak az átszállás miatt, mert törölték a járatomat:( Hurrá, szerencsére fel volt telepítve a nyüves hivatalos Lufthansa app a telefonra, és annak megvan az a kellemes tulajdonsága, hogy a szervízpultnál történő órák hosszat tartó sorbanállást elkerülve lehet átjelentkezni egy másik járatra, így míg a terminál felé buszoztunk, én már áttoltam magam a következő lehetséges járatra...
De arra is várni kellett vagy három órát, és közben szép lassan kiderült, hogy valami extrém szélvihar van Amszterdam felett, a gépek nem bírnak leszállni... Hát mit volt mit tenni, eldolgozgattam meg olvasgattam addig, aztán nagynehezen bejelentették a járatot, hogy indul. A beszállítást azonban nem kezdték meg, mert még mindig nagy volt a szél, végül eltelt legalább egy fél óra még, míg felengedtek...
Végül több, mint négy és fél órás késssel értem Amszterdamba, de szerencsére a csomag megvolt... Innen még vonattal kellett Hágába menni, arra szerencsére nem kellett sokat várnom, de ez is 40 perces út... Mivel a szállás és a munka helyszíne inkább Delftben volt (Hágával határos), még taxiznom is kellett, így a reggeli fél négyes kelés után kb délután ötre meg is érkeztem...
Mit ne mondjak, sok erőm nem volt semmire, de kipakoltam mindent, és a telefonálás után elmentem sétálni, hogy kicsit kiszellőztessem a fejem, no meg hogy egyek valami vacsoraszerűt... A közelben van egy nagy park, oda mentem sétálni, meg felderíteni, hogy érdemes-e ott egy kis futást eszközölni majd a következő napokban (vittem magammal futócuccot, a fájdalmas futószezonkezdést ott terveztem elindítani...). Sokan futottak és bicikliztek arrafelé, és rengeteg vízimadár és fácán is kóválygott arra, így ideális helyszínnek tűnt....
 |
| Lovasoknak külön útvonal... |
Utána besétáltam Delft városközponjába, ahol már jártam pár éve, és akkor is nagyon tetszett. Olyan, mint Amszterdam kicsiben, és nincs akkora nyüzsgés sem...
Másnap egész nap munka volt, legalábbis ötig... Utána az egész napos ülés után rávettem magam egy kis testmozgásra, 2019-ben először elmentem futni az előző nap feldezett parkba, kezdésnek 4 km-t. Nem mondanám, hogy gyors voltam, de menet közben a kacsákon kívül aznap láttam szürke gémet, nagy kócsagot és fácánt is, no persze fotós apparátot a futáshoz nem vittem....
Nagyon jól esett, no meg utána a séta a városban is... Vacsi előtt sétáltam egy jót, ezúttal másik útvonalon. A lenti csónakházban nagy volt az élet, mint ahogy a csatornán is, az edző biciklizve követte az evezősöket, és flamandul ordítozva próbálta őket jobb teljesítményre sarkallni...
Meg is jött a sofőr, és egy darabig minden rendben is ment, de aztán a Waze kicsit beijesztette, és letért a vasútállomásra vezető egyenes útról, mert a szoftver torlódást jelzett előtte... Hát jól van, azt hittem tudja mit csinál, egészen addig, amíg a fekvőrendőrökkel jócskán tarkított, mellékutcás szűk ösvényből, amibe belevitt egyszer csak zsákutca lett, beleszaladtunk egy építkezésbe...
Kérdeztem tőle, hogy tuti biztos jó irány-e ez a posvány, erre azt mondja nekem a drága, hogy gőze sincs, mert ő amszterdami, a hágai környéken nem ismerős... Na akkor már sejtettem, hogy azt a vonatot, amit kényelmesen el kellett volna érnem, valószínűleg nem fogom elérni... Hadovált nekem össze-vissza, amíg tolatgatott vissza a mocsárból (szűk utca volt, megfordulni se bírt...), és utána még elkavart vagy kétszer, közben folyamatosan szidta a navigációs szoftvert, amire persze sose hallgatott... Végül a 10 perces útból lett 40 (!), a predesztinált max 18-20 eurós díjból meg 27... A vonatot persze lekéstem, így várakozva volt időm írni az Ubernek. Az applikációban próbáltam először panaszkodni, de ott csak limitált panaszlehetőségek közül lehet választani, azokra meg automatikus üzenet jött vissza kapásból, hogy szerintük "ez belefért". Én meg úgy gondoltam, hogy nem, rászántam azt az öt percet a panaszlevélre, legalább a dühöm kiadom, úgyse reagálnak...
Pedig de, alighogy elindult a vonat, már vissza is írtak, hogy sajnálják az esetet, visszautalták a teljes összeget... Úgyhogy ha hasonló helyzetbe kerültök, érdemes nekik írni... Amszterdamban a reptérig mentem, és leadtam a csomagomat a megőrzőben. Így már nem volt rengeteg időm, de így is úgy döntöttem, hogy bemegyek pár órára a városba...
Ez volt a második alkalom, hogy Amszterdamban jártam, az első is egy ilyen pár órás alkalom volt. Ahogy kószáltam a csatornák mentén, belefutottam ebbe a "múzeumba":
 |
| Ezek nem igazi könyvek ám:) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése